A 2011 áprilisában megrendezett tábor nagyon élvezetes volt számomra.
Mivel Debrecenben nem voltam még ezelőtt soha, lelkesen jeleztem Flórának és Eszternek, hogy szívesen részt veszek a táborban. Az odajutásom nagyon macerás lett volna Sellyéről, de mentorommal, Andival megoldottuk a problémákat, így már a tábor előtti napon fenn voltam Budapesten és még egy kis esti városnézésre is maradt időnk. Csütörtök reggel a Déli Pályaudvaron találkoztunk Flórával, Kincsővel és a Pestről induló diákokkal. Budapestről autópályán utaztunk Debrecenig. Amikor megláttuk a szállodát elállt a lélegzetünk, mert gyönyörű épület, az idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy ez egy szecessziós stílusban épült szálloda és Bartók Bélától Széchenyi Istvánig rengeteg híresség szállt meg itt. Megérkezésünk után a National Instruments Hungary Kft.-be látogattunk. Ez a program legfőképp a műszaki pályára készülőknek volt hasznos. Nekem itt a gyártás bemutatása tetszett. Voltak nagyon érdekes munkaállomások. Soha nem gondoltam volna, hogy így készül el egy hardver vagy egy alaplap! A gyárlátogatás után ebédeltünk, és meghallgattuk az egyik ott dolgozó fiataltól, hogy hogyan jutott el idáig, nagyon fontos dolgokat mondott, amiket nem fogok elfelejteni, például arról, hogy minden lehetőséget meg kell ragadni az életben.
Ezután visszamentük az Arany Bikába. Egy kis szabadidőnk is volt közben, így jutott egy kis idő az ismerkedésre, hiszen sokan ismeretlenek voltunk egymásnak. Én úgy gondolom, hogy egy kicsit mindenkit sikerült megismernem. Aztán moziba mentünk, ahol egy nagyon jópofa animációs mesefilmet néztünk meg, ami szerintem nagyon jó volt! Estére még mindig volt plusz energiánk, így a vacsora után a szálloda aulájában társasoztunk egy kicsit. Én már nem bírtam sokáig és ez után a hosszú nap után hamar elaludtam.
Másnap a finom reggeli után 9 óra körül elindultunk városnézésre kedves idegenvezetőnkkel, akivel sajnos nem találtuk meg a közös hangot, így egy kicsit rövidebbre sikerült a program. A várost azért nélküle is megnéztük, a legszebb a Debreceni Egyetem előtt lévő szökőkút és a Nagyerdő volt. A program után a Leveles Csárdában ebédeltünk, sajnos ez volt az utolsó közös program a tavaszi táborban, mert ezután már mindenki utazott haza.
Nekem nagyon tetszett a tábor, örülök, hogy megismerhettem a többi támogatottat is, és köszönöm szépen a szervezőknek, hogy ilyen programokban gazdag táborban vehettem részt!