Idén nyáron, másodjára vettem részt a Romaster Tábor nyári programjaikon. Nem volt kérdés, hogy részt veszek-e, -mentorom hozzájárulásával- ugyanis rengeteg ismerőst, barátot szereztem előző táborok alkalmával.
Augusztus 19-én, egy forró délelőtt várt Eszter engem és két társamat a Keleti pályaudvaron. Onnan elindultunk, s a Római Hotel felé vettük az irányt, ahová lassacskán a többiek is befutottak, és elfoglaltuk a csodaszép, és kényelmes szobákat. Köszöntöttük egymást, némelyikünket régi ismerősként, és persze az újakat ahogy azt kell. A szállás gyönyörű helyen, a Duna partján található, ahonnan pazar kilátás nyílik a tájra.
Közös ebéd következett a Hotel „éttermében”. Ezután egy hosszas tréning következett, Galambos Ágnessel, melynek célja a hatékony prezentáció készítése, előadása. Mindannyiunknak előzetesen készülni kellett egy előadással, számunkra kedves témával kapcsolatban. Ezután a már számomra ismert Momentán Társulat vezetésével csapat építő tréningen vettünk részt. Tökéletesen összekovácsolódott a csapat, ha eddig nem ismertük volna egymást kellőképpen, akkor ez mostanra már megtörtént. Ezt egy szabadtéri vacsora követte, kötetlen beszélgetés a mentorokkal, éneklés. Mindenki nagyon jól érezte magát.
Második nap, augusztus 20-án, reggelit követően kulturális programok következtek. Libegőztünk, majd felsétáltunk az Erzsébet kilátóba, ahonnan pompás tájkép tárult elénk. Rengeteget sétáltunk, többek között végig gyalogoltunk a Magyar Ízek utcáján is. Ezután ebéd következett. Jóllakva indultunk el hajókázni, a többünknek már ismerős Legenda nevű hajóval. Lehetőségünk nyílt egy szabad órát a Margit szigeten eltölteni, ahol szabadtéri rendezvények voltak. Ezután visszaérkeztünk a „partra”, s vacsorázni indultunk.
Augusztus 20-a lévén esti programunk a tűzi játék megtekintése volt. Nagyon örültem neki, hiszen még sohasem láttam ilyen közelről, élőben az ünnepi tűzi játékot. Kicsit fáradtan érkeztünk mindezek után a szállásra, ahol egyből nyugovóra is tértünk.
A harmadik nap, a céglátogatások napja volt. Először a Prezi céget tekinthettük meg, és ismerkedhettünk meg velük. Itt is és több más vállalatnál, olyan dolgot tanulhattunk meg, amivel még nem találkozhattunk. Ezt követte egy nagyon híres, szinte mindenütt jelen levő cég, az SAP meglátogatása, ahol ebéddel fogadtak minket, majd rövid előadást tartottak a vállalat életéről, feladatairól. Visszaérkeztünk a Hotelbe, ahol már vártak bennünket a Morgan Stanley alkalmazottjai és a KPMG tagjai, egy játékos tréning erejéig. A csoport két részre oszlott, s jómagam a KPMG játékos feladataiban vettem részt. A játékok nagyon érdekesek, hasznosak voltak, s mindezek után a két HR-es vezető, rövid értékelést is adott rólunk. Nagyon élveztem ezt másfél órát, mintha egy perc lett volna az egész.
E program után először nyílt lehetőségünk szabad tevékenységre. Néhány társunkkal, és HBLF-es vezetőkkel Activity-t játszottunk, ahol rengeteget nevettünk, szórakoztunk, egyszóval nagyon kellemes időtöltés volt számunkra. A vacsorát szintén a szabadban töltöttük, s pizzát fogyasztottunk.
Az utolsó előtti napot vártam a leginkább. Ezen a napon indultunk el Dunaharasztiba, a Coca Cola gyárba. Betekintést nyertünk a cég életébe, hasznos információkat tudtunk meg, és magát a gyártási folyamatot is megleshettük. Itt egy ebéddel ért véget a látogatásunk. Utunk a Magyar Telekom irányába vezetett. Közel másfél órás előadás után, a Tropicariumba igyekeztünk. Hasznosan töltöttünk el itt pár órát. Aztán fáradtan kissé, elindultunk a szállásra. Elmentünk egy görög étterembe, ahol nagyon jót vacsoráztunk. Utolsó este lévén, sokáig fenn maradtunk, beszélgettünk, nevetgéltünk.
Utolsó nap reggelit követően, elbúcsúztunk és mindenkit a megfelelő pályaudvarra vittek.
Nagyon örülök, hogy szintén részt vehettem a táborban, új barátokkal, és élményekkel gazdagodhattam. Olyan programokat látogathattam meg, amit önerőből talán sosem tudnék. Azt gondolom nem elhamarkodott kijelentés a barát szó, hiszen már az elejétől kezdve egy húron pendültünk, s látszott, hogy teljesen megértjük egymást.
Természetesen nem örökre köszöntünk el egymástól, mert a tavaszi tábor alkalmával régi ismerősként, barátként köszöntjük majd egymást.